November 10–11-én több mint 450 résztvevővel rendezték meg a nyolcadik Aktív Magyarország Konferenciát a budapesti Aquaworld Resortban. A szabadidősport, az aktív életmód és az aktív turizmus szakemberei arról beszéltek, hogyan lehet a rendszeres mozgást több ember számára elérhetővé tenni. A kétnapos találkozón bemutatták a 2027-es terveket, és átadták az Aktív Magyarországért díjakat.

Pósfai Gábor belügyminiszter előadásában elmondta, hogy a 2027-es költségvetési tervezet 31 milliárd forinttal számol a szabadidősport és az aktív életmód támogatására. Ez több mint kétszerese az idei keretnek. A nagyobb összegből több programot és mozgáshelyszínt támogatnának, a források elosztásáról pedig a szakmai szervezetekkel is egyeztetnek. Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár arról beszélt, hogy ebben az önkormányzatok, az iskolák, a sportegyesületek és a civil szervezetek munkájára is számítanak.

„Az első élmény után legyen hová visszatérni” – fogalmazott Dörnyei Kristóf, az Aktivitásért Felelős Főosztály vezetője. A futókörök és bringaparkok mellett többféle mozgásra alkalmas aktív parkokra és beltéri mozgáshelyszínekre is terveznek pályázatot. Az új helyszíneken a pályázóknak hetente legalább egy foglalkozást kellene szervezniük. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a támogatott programokat is érdemes jobban összekapcsolni: aki elment egy túrára vagy kipróbált egy sportágat, könnyen megtalálhassa a következő alkalmat.

A „Hogyan lehet aktívvá tenni a magyarokat?” című kerekasztalt Szántó Dávid sportért felelős helyettes államtitkár vezette. Barna Zsolt közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkár egy 16 ezer diák bevonásával készült felmérést idézett. Az első négy-öt évfolyamon a megkérdezettek 70–75 százaléka szívesen járt volna gyalog, biciklivel vagy más aktív módon iskolába, a felsőbb évfolyamokon már csak 20–30 százalékuk. Barna szerint ezért már az első években érdemes biztonságosabbá tenni az iskolába vezető útvonalakat, amikor ezek a szokások még kialakulóban vannak. Rózsa Gábor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Digitális Módszertani és Fejlesztési Osztályának vezetője arról beszélt, hogy a mozgást már óvodáskorban érdemes megszerettetni, az iskolában pedig a testnevelők továbbképzése segíthet abban, hogy a gyerekek többféle mozgásformát kipróbáljanak. Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár szerint az orvosi ajánlást könnyebb követni, ha van a közelben megfizethető lehetőség, például egy nyitott tornaterem. Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy helyszínenként kell mérlegelni, milyen program, melyik időszakban és hány résztvevővel fér össze az élőhelyek védelmével.

Az aktív turizmussal foglalkozó szekciókban többek között azt járták körül, hogyan válhat egy kevésbé ismert település vonzó túracélponttá, és hogyan lehet úgy bővíteni a természetjárás lehetőségeit, hogy közben az érzékeny élőhelyek is megmaradjanak. A program része volt a Jászai Mari térről induló közös bringázás és a reggeli futás is. A konferenciát Steigervald Krisztián generációkutató Mozgás minden generációban című előadása zárta.

Az Aktív Magyarországért díj 2026-os díjazottjai

Kálnoki-Kiss Attila öt díjazottnak adta át az elismerést. Kiss Dávid monori kezdeményezéséből országos focibajnokság nőtt ki, amely több mint ezer gyereket mozgatott meg. Kürti Gábor „Kükü”, a Critical Mass egyik elindítója, több mint húsz éve dolgozik a biztonságos mindennapi kerékpározásért. Juhász Árpád geológus a könyveivel, filmjeivel és előadásaival végzett természetismereti munkájáért kapott elismerést. A Szeniorörömtánc-Oktatók Országos Egyesülete Magyarország 411 településen segíti mintegy 15 ezer idős ember rendszeres mozgását. Góg Anikó a BISA programmal elsősorban nőknek és édesanyáknak segít abban, hogy elkezdjenek vagy újrakezdjenek mozogni.

KÖZLEMÉNY